Szerencsés Károly
Kedves Edvardom!
- Itt az alkalom, Edvard! Most kiváló lehetőségeink nyílnak felfedni a magyarok valódi arcát! Az oroszokra már nem építhetünk, de itt van Nyugat-Európa és az Amerikai Egyesült Államok. Megint elég volt a sajtó, hogy felhergeljük a politikusokat. A hangulat most nagyon kedvező. Beszéltem a legfontosabb hangadókkal. A magyarok mellett elszigetelt lengyel és portugál kísérleten kívül más senki nem áll ki. Orbánt sikerült démonizálni és azonosítani vele az egész magyarságot. Most kell felvetnünk követeléseinket. Lehetőleg csak sugallva, hogy az Európai Unió és az USA vezetői sajátjuknak érezzék a felvetéseket.
Valójában indítványozni kellene Magyarország teljes és végleges megszüntetését, a magyarok eltörlését. Annál is inkább kedvező az időpont, mert most komoly belső erőket tudunk mozgósítani. Kimondottan hasonlít a helyzet 1917-18-ra. Károlyink ugyan nincs, de segíthetünk felépíteni. Gyurcsány, esetleg Mesterházy, vagy Bajnai lehetne. Ez nem lesz egyszerű, de az ambícióik meg vannak, képességeik pedig épp oly csekélyek, mint egykor a gróf esetében voltak. Jellemük hasonló. Kis pénzzel, sajtóval besegítünk. Csak dönteni kell. Linderek, Jászik vannak bőségesen. Szóval komoly erőket lehet mozgósítani Budapesten saját maguk ellen. A tüntetéshez elég egy kis „ösztönzés”. Hihetetlen, miként ismétli magát a történelem. A vérbajos filozófusnak mégis csak volt valami igaza. A magyar értelmiség színe java megint felhasználható. Már fel is használtuk. Majdhogynem diktáltuk a cikkeket a nagy nyugati lapoknak. Ők a kizárólagos informátorok. Persze ez nem volt ingyen, de komoly pénzeket sikerült gyűjtenünk az USA-ban. Nem babra megy a játék. A Kárpát-medence Európa egyik legértékesebb területe. Mind az élelmiszertermelés, mind a víz és egyéb tartalékok szempontjából.
Sikerült úgy alakítani a helyzetet, hogy a magyarok tűnjenek a békebontónak. Sarokba szorítottuk őket. A várakozásinknak megfelelően cselekedtek. Mint elefánt a porcellán boltban. Közben mozgósítottuk az embereinket a nyugati sajtóban. Megpendítettük azt is, hogy nem demokratikus eszközökkel is fel lehet számolni a magyar kormányt és parlamentet. Akadt erő, Magyarországon - a szocialisták – , amely még erre is hajlandó. A támadás főirányát egyébként „zöld” színben adtuk elő. Senki nem vette észre a csalást. A zöld anarchisták nagyon alkalmasak a céljaink megjelenítésére. Az Unióban is és Magyarországon is. Kézben tartott emberek.
A kérdés: mik legyenek a követeléseink. Először is: Magyarország nem lehet az Európai Unió egyenjogú tagja. Veszítse el jogait: szavazás, pénzügyi lehetőségek, nyilvánosság stb. Teljesen el kell szigetelni őket. Karanténba zárni. Amint ez sikerült (most úgy tűnik, menni fog), fel kell vetni az ország pénzügyi helyzetét. E tekintetben a szocialisták (korábban kommunista mezben) jó munkát végeztek. Az ország végzetesen el van adósítva. Teljesen a hitelezők kezében van. Semmiféle kitörési lehetősége nincs. Amit megpróbáltak: bankadó, multinacionális cégek különadója, magánnyugdíj államosítása, végtörlesztés, nemzeti bank készletei feletti nemzeti rendelkezés: mind megtámadta az Világbank és nyomán az EU. Ki is fogja kényszeríteni a felfüggesztést. Nem lehet másként.
Jó lenne, ha a magyarok elmennének a végsőkig: kilépnének az EU-ból és felmondanák az adósságszolgáltatást. Akkor talán katonai akciót is kikényszeríthetnénk. De ez nem valószínű. Mindenesetre a jobbról – e célok érdekében szerveződő ellenzéket – is támogatjuk. Adott esetben felhasználhatóak lehetnek. Erre külön összeget biztosítunk. Tudom, hogy veszélyes játék, de nekünk minden kártyát a kezünkben kell tartanunk. És még egy ászt a titkos rekeszben. Csak így nyerhetünk.
Szóval a követeléseink. Itt az idő ennek az országnak a felszámolására. Magyarország X. századi létrejötte maga volt a tragédia az itteni szlávok és a civilizált Európa számára. Megakadályozta a déli és északi szlávok kapcsolatát. 1919-20-ban megpróbáltuk létrehozni a korridort a cseh-szlovák és délszláv területek között, de akkor még ehhez nem voltak meg a feltételek. Kudarcot vallottunk. 1945-ben orosz testvéreink megszállták Kelet-Ausztriát és biztosítva látszott ez az összeköttetés, de csak tíz évig állt fenn ez a helyzet. 1955-ben létrehozták Ausztriát, amely most komoly támogatást jelent a céljaink elérésében. Így tehát marad újra Magyarország felszámolása. A Dunántúl on kell megteremteni a szláv összeköttetést. Valahol a Balatonnál érne össze Szerbia és Szlovákia. Pécs végre Szerbiához kerülne. Ezt már megpróbáltuk, de 1921-ben kénytelenek voltunk kiüríteni a területet. HA másként nem megy, most is lehetne valamiféle önálló államot létrehozni, mint akkor a Szerb-magyar baja-baranyai köztársaság. Amely aztán csatlakozhatna Szerbiához, vagy egy új Jugoszlávhoz. Győr, Veszprém, Székesfehérvár Szlovákiához kerülne. Ez a terület úgy is a Nagy Morva Birodalom központja volt egykoron. (Sopront az osztrákoknak adjuk, cserébe a feltétlen támogatásért). Buda így Szlovákiáé lenne. (Fico benne van, Slota mindent elkövet.)
Nem kérdéses, hogy Romániának a Tiszáig kell előrehúzódnia. Erről a területről a magyarokat el kell távolítani. Talán hagyhatnánk valamiféle magyar enklávét a Duna-Tisza közén. Az Európai Unió különleges státuszú területeként. Ezt még ki kell dolgozni. Vagy ez se legyen. Osszák meg ezt is Szlovákia és Szerbia között. Pest mindenképpen Szlovákiáé. Ott nagyon sok szlovák él. Elmagyarosították őket, de tulajdonképpen ők építetté fel a várost 1870 után. Kecskemét lehet szerb. A magyar állam megszűntével a magyarság kiirtása felgyorsulhat. Ez európai érdek. A magyarok kezdték a fasizmust, már 1920-ban fasiszta államot hoztak létre, és ők elevenítették fel a XXI. században is. Nem tudnak szabadulni ettől. Fasiszta lelkek. Jobb lesz megszabadulni tőlük. Néhány évtized elég lesz. Maguk is „partnerek”. Demográfiai katasztrófát is előidéztek maguknak. Nem érdemlik meg az életet. Már kétszáz éve is tudták ezt a világosan látók. (Herder munkásságát minden szinten népszerűsíteni kell!)
A Kárpát-medence kiváló adottságokkal rendelkezik. Ezeket fel kell ajánlani a német és francia, esetleg amerikai cégeknek. Komoly lehetőségek vannak itt. Komoly zsákmány, komoly haszon. Már eddig is jelentős összegeket sikerült tőlük beszereznünk. Biztos szövetségeseink. Befektetéseik is garanciát jelentenek. A magyarok csökönyössége a malmunkra hajtja a vizet. 2010-ig nem volt gond. De azt követően szörnyű dolgok történtek. Felütötte a fejét a magyar nacionalizmus. Államosítottak. Megpróbálták újra szervezni az országot. Ez rengeteg gazdasági érdeket sértett. Így kerültünk mi is újra látóképbe.
- Kedves Edvard! Ezek persze a maximális céljaink. Vannak eszközeink, de nem biztos, hogy elégségesek. A magyarok majd elintézik a legfontosabbakat maguk. Megölik Orbánt és soha nem fog kiderülni, ki is tette? Ők maguk fognak lemondani nemzeti önállóságukról. Mesterházy meg a többiek kórusban fogják követelni a magyar állam felosztását a demokratikus európai hatalmak között. Ehhez Szerbiát minél előbb be kell emelnünk az Unióba. De ha Románia esetében sikerült, miért ne sikerülne megint. A nép persze veszélyes. Túl sokan vannak, még mindig. Elő tudjuk idézni az apátiát a magyarok körében. Meg vannak az eszközeink. Több mint két évtizede dolgoznak a médiában az embereink. Mostanra komoly eredményeket értek el. A beletörődés karnyújtásnyira van. Nagyon nem jól jött a 2010. választás eredménye. Azt korrigálnunk kell. A népakaratot úgy kell bemutatnunk, mint a fasizmus előretörését. Hiszen ez logikus: egy fasiszta nép nem lehet demokratikus! Azt korrigálni kell. Akár a nép likvidálásával is. Kb. 13 millió emberről van szó. Nem lesz egyszerű, de megoldható. Elveszítették ugyanis önbecsülésüket. Ezen sokat dolgoztunk. Bevetettük saját íróikat. Ezek jó munkát végeztek: Kertész Imre, Kertész Ákos, Eszterházy Péter, Nádas Péter a legelső vonalból. De Moldova Györgytől Tamás Gáspár Miklósig széles a paletta. Volt akinek fizetni se kellett. Úgy kezdte gyalázni a magyarokat. El sem hiszed!
A helyzet most feszült. Még nem adták meg magukat, de olyan darálóba kerültek, ahonnan csak pépes állapotban kerülhetnek ki. Az ellenállásuk jelképe Orbán. Még nem világos, hogy meg tudjuk-e törni. Gazdaságilag nem tud enyhíteni a szorításunkon. Ellenben mi bármikor megfojthatjuk. A forint árfolyamával revolverezzük nap mint nap. De lehet, hogy fizikailag kell likvidálni. Majd megbetegszik… Úgy is Chavezhez hasonlítjuk. Ez jobb megoldás, mint annó Tisza esetében. Tiszából mártírt csináltak, erre nincs szükség. Megrágva és kiköpve kell eltávolítani. Nehogy valami mártíromság újra éleszthesse a magyar nemzeti érzelmeket.
- Kedves Edvárd! Ez a helyzet 2012. január 15-én. Most mindent megnyerhetünk. Azt nem akarom írni, hogy el is veszíthetünk. Nincs is így. A tét: a Kárpát-medence centruma. Föld, víz, levegő. A magyar kultúrát majd elsüllyesztjük, mint a Felvidéken, Erdélyben, Délvidéken. Ha nem lesz Magyarország, ez sokkal gyorsabban fog menni. A nyelv betiltásával (Szlovákia!) meglátod – egy két évtized és feladják. Már most exodus mértékű a menekülésük. Érzik a vesztüket. Több százezer magyar menekült el, feladva kultúráját, nyelvét, családját. Egy tál ételért… Miféle nép ez, amelynek intelligenciája menekül elsőként, ha érzi: süllyed a hajó? Orvosok, tanárok, tudósok. A pórokkal majd csak elbánunk! Kilátásaink tehát jók. Mi humanista demokraták győzni fogunk. Csodálatos szláv kultúránk diadalmaskodhat. A magyarok elvesztek. Kisebbségként joguk már az élethez nem lesz. Az USA külügyminisztériumában is így látják. Csak dolgoznunk kell keményen tovább. Eljött a mi időnk.
Mozgósítsd az embereidet a francia és angol sajtóban. Én Amerikában igyekszem elérni céljainkat. Nincs már távol a teljes siker. Tudatosítsuk, hogy mi vagyunk a demokraták. A magyarok a teokrata abszolutizmus hívei. Fasiszták. Semmire nem használhatók. Nélkülük találja meg a világ a kiutat. ("Mundus se expediet”.)
Tomás
2012. január 15.
|
